Október 4.

2011 október 11. | Szerző: Gesztenye13 |

Ha-hó Magyarország, megyünk haza!! A dátum, október 26. már
meg van, jegy még nincs, de ami késik az előbb vagy utóbb, de meglesz. Október
végét az tudtuk, de így már más, hogy tudjuk a napot is!

 

V munkahelye nagyon nagy bőkezű, mindhármunknak jár
jegy turistaosztályra, egy utazási iroda megnézi, melyik a legkedvezőbb ár és
azzal a légitársasággal kell jönni. Elvileg. V egy párszor végigseggelte a
11 órát, de szerencsére velünk könyörületesebb (magával is). Úgy tudunk
business osztályon utazni, hogy V kifizeti a különbözetett a két kategória
között. És így akár jöhetünk másik légitársasággal is.

A következő alternatívák közül tudunk választani (az órák
csak kb, de szerintem fél óra nem oszt nem szoroz ilyen hosszú útnál):

• Bangkok – Bécs és Bécsbe kijönnek értünk Anyuék, tehát onnan
  kocsival haza kb 2-3 óra
• Bangkok – Frankfurt – Budapest 11 óra repülés – 2 óra
  várakozás – 2 óra repülés
• Bangkok – Helsinki – Budapest 11 óra repülés – 1 óra
  várakozás – 2 óra repülés
• Bangkok – Kairó – Budapest 8 óra repülés – 5 óra várakozás –
  3 óra repülés

 

Több szempontot is figyelembe kell venni, a legfontosabb,
hogy ketten  leszünk Barnival, egyedül
kell megoldanom mindent. A Bécsbe és Frankfurtba induló gépekre a business jegy
qrva drága, két turista jegy áráért nem kevés ráfizetéssel is csak egy business
jegyünk van, ami azt jelenti, hogy 11 órát a kezemben, ölemben kell tartani a
gyereket. Ez akkor sem egyszerű ha fenn van, de akkor sem amikor alszik és
olyan, mint egy rongybaba. Azt nem tudjuk, hogy mi lenne a reakció, ha nincs
tele a business és lerakom a mellettem lévő ülésre Barnit (azt tudjuk, hogy
kaja nem járna neki, de én készülök neki amúgy is, mert nem biztos, hogy
megeszi a rendes kaját). V áprilisban volt otthon és akkor például tele
volt a business hazafele.

A bécsi járat éjfél előtt indul kicsivel, a kairói éjjel fél
kettőkor, ezt a kettőt tudom biztosra.

 

Végül arra jutottunk, hogy Kairón keresztül megyünk haza,
mert a legkedvezőbb áru, a hosszú út a legrövidebb, ha szerencsénk van nagy
részét átalussza, mint idefele, Kairóban megpróbálom lefárasztani (nem fog
érdekelni, ha négykézláb bejárja az egész repteret) és akkor hátha a rövid úton
is alszik egy kicsit. Tudom, Timi tervez, Barni végez!!

 

A következő 3 héten pedig szépen megcsinálom, amiket akarok:
valamennyi meleg ruhát kimosni, hogy otthon ne azzal kelljen kezdeni,
ajándékvásárlás (ötlet még semmi sincs, nem akarok Thaiföld, meg I love Bangkok
feliratú polót vinni senkinek, de a hógömbbe applikált Buddha is elég
nevetséges), mindent összepakolni, mert november 1.-től van lakásunk, de erről
majd írok bővebben!

Ma átnéztem Barnu ruháit és igazából, kabáton, cipőn és meleg sapkán kívül megvan mindene. A nagymamák cipőn kívül pedig már mindent megvettek! Ugye a turiba mindig azt vettem meg, ami tetszett, úgyis belenő, de ez nem fog visszatartani a bevásárlókörutaktól!!