Július 5.
2011 július 13. | Szerző: Gesztenye13 |
Tegnap Barnust nem tudtam letenni a kezemből, de ezt
lehetett sejteni.
A kapott lázcsillapító nem segített sokat, délben adtam neki,
mert 38 fok feletti lázat mértem, de két órakkor ugyanannyi volt megint, így
hűtőfürdőztünk. Szerencsére nem sírt, sőt egyre jobb kedve lett a fürdés alatt,
majd adtam neki egy adag Nurofent, így a délután és este jó hangulatban telt,
illetve evett is.
Megnyugtató volt, hogy ma hajnalban kellett neki csak
gyógyszert adni, ami után visszaludt és reggel jó kedvvel ébredt.
Egész nap jól volt, így késő délelőtt elmentünk a Tescoba.
Szombaton úgy láttam, hogy elég jó az itteni Tesco, nagy választék, friss áru.
Úgy látszik itt annyira nem egyformák a Tescok, mint otthon. Az áruház tök üres
volt, egy negyede felújítás alatt volt, alig vettünk valamit. Barni kapot egy
teherautót, ami úgy látszik bejön neki.
Korábban írtam, hogy nagyon hiányzik Barni etetőszéke,
bénázunk itt a kanapén az evéssel. Barni állandóan elmászott, összekente a
bútort, nem egyszerű. V ma egy etetőszékkel állított haza délután, így
ezzel összesen 3 etetőszéket vettünk eddig.
Teljesen jó már a kedve 🙂
Ez egyetlen egy szempontból megnyugtató, ha a következő
babánk babák, azaz ikrek lesznek, akkor sem kell több etetőszéket vennünk.
Hurrá!!! Ajánlom nekik, hogy lányok legyenek, hogy kiegyenlítődjenek az
erőviszonyok. Amikor ez a két fiú összefog ellenem nekem annyi.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
tényleg bevállalnál ikreket is? :))) azta, ti aztán tényleg bevállalós család vagytok akkor! 🙂 Nekem néha az egy ördögöm is sok(kkkk), nemhogy három és abból egy ikerpár. 🙂
Örülök, hogy Barnus jobban van, nagyon édes a képeken, Benny még most , 2 évesen is az ajtókat csukogatja, úgyhogy ez hosszútávú hobbinak ígérkezik! 😉
Hát az ikrek csak poén volt :-), bár ahogy nőnek úgy egyre jobb nekik és persze a szülőknek is :-).
Egy tesót azért nagyon szeretnék Barninak, remélem az előző terhességem komplikációi nem akadályoznak meg benne.
Olvastam a blogodban, hogy voltatok otthon és a gyerekek milyen jól elvoltak egymással, irigyeltelek benneteket. Mi is keresünk lehetőségeket, hogy Barni találkozhasson hasonló korú gyerekekkel.
Az ajtócsukogatás egyszer már végződött sírással, amikor alatta marad a keze, de ha ez hosszútávú hobbi lesz inkább felkészülök rá :-))