Június 13-15.

2011 június 15. | Szerző: Gesztenye13 |

Az gondolom egy várost úgy lehet a legjobban megismerni, ha
fogunk egy térképet és nekiindulunk. Érdekes módon ez Londonban nagyon jól
működött, reggel elindultam, megtaláltam amit kerestem és minden este haza is
jutottam. Tény, hogy a bérlet drága volt, de mindent használhattam vele, a
járművek  tájékoztató tábláin gyorsan
kiigazodtam, és a tömegközlekedés kitűnően megszervezett. Minden busz érintett
legalább egy metrómegállót, metróval aztán mindig eljutottam a vonathoz, ami
hazavitt a barátnőmhöz.

 

Hát Bangkokban mindenből semmi nem igaz.

1., nem tudok egész napos városnézést kivitelezni egy 1
évessel – nála csodálatosabb hátráltató tényezőt el sem tudok képzelni, és IMÁDOM!!!!

2., a tömegközlekedésről: van 1 föld alatt futó metróvonal, 2
skytrain vonal, na ezek még a térképen is fenn vannak, még azok a megállók is,
amelyek a következő évben fognak megépülni, vannak buszok, de ezekről az összes
infóm annyi, hogy vannak, és több mint százezer taxi (megvannak számozva a
taxik, már a 88079-es sorszámút láttam).

Ez egy buszmegálló, a hozzá tartozó információs táblával,
próbáltam olyan szögből fényképezni, hogy ne látszódjanak az utasok.

3., a kis utcákba a buszok be sem férnek, itt kis platós
teherautókkal utazgatnak vagy a motorostaxival. A motorostaxit vezetőn színes
mellény van, innen lehet felismerni őket.

4. a skytrain nem drága, a megtett út hosszának arányában
csökken a feltöltött kártyán lévő összeg, a skytrain kártyát csak a két vonalra
lehet használni, a metróra külön kell venni, minden buszon van kalauz a vezető
mellett nála kell rendezni a viteldíjat. A buszok állapota ránézésre
katasztrófális, jobb nem felszállni rá (légkondi gyanánt nincsenek ablakok).

 

Szóval hétfőn kora délután sétára indultunk a belvárosba. 40
fok, tűző napsütés, a páratartalmat nem tudom, de eső után voltunk. Magamra
kötöttem Barnit, kellemesen melegítettük egymást és elindultunk. Szerintem ez
az időszak Bangkok ebédideje, az egész utcát ellepték az utcai árusok, tömény
kajaszagot generálva az egész környékre. Ezt a bűzt szerintem soha nem fogom
megszokni. Üdítő kivétel volt a Marriott Hotel környéke, ahhonnan száműzték az
árusokat.

 

Ez a kép Bangkok egyik főútján készült nem messze tőlünk. 

Kétszer három sávos az út, ebből 5 sáv megy
egy irányba, a hatodik sáv a szembeforgalomé. Én egy felüljáróról csináltam a
képet, amin át lehet menni az út egyik oldaláról a másikra, illetve fel lehet
menni a skytrainhez, ami a képen legfelül látszik (kb a 4-5. emelet
magasságában jár a vonat).

Itt kivételesen csak az egyik oldalon vannak árusok. Tudom,
hogy ezeknek az embereknek ez egy bevételi forrás, sőt lehet, hogy az egyetlen,
de akkor is a bűz, a kosz, a higiénia teljes hiánya elképesztő.

 

Borzasztó meleg volt, szakadt rólam a víz úgyhogy egy jó óra
után a szupermarket majd hazafelé vettük az irányt. Délután megérkezett a
szokásos eső is.

 

Kedden pakolásztunk, mostunk és játszottunk.

 

Mára igazi női programot találtam ki, virág és zöldségpiac. Határozott
céllal mentem cserepes virágot szerettem volna venni, mert virág nélkül minden
lakás lehangoló. Na cserepes virágot egyetlen egyet sem találtam, de vettem
rózsát.

V már régóta keresett sofőrt, akit tegnap meg is
talált. Ma reggel elvitte V-t munkába, majd visszajött értünk és elautóztunk a
virágpiachoz. A China town-on mentünk keresztül, sofőrünk végig magyarázta az
útat, hogy miket lehet itt vásárolni, tulajdonképpen mindent, szerintem még
második világháborús harcoló német katonát is.

Itt még elveszettebbnek éreztem magam, mint egyébként, mert
sehol angol felírat, csak kínai kriksz-krakszok.

Ez a piac napi 24 órát van nyitva, állítólag korán reggel
nagyon sokan vannak, hát most sem voltak kevesen, már megközelíteni sem volt
egyszerű. Másfél órát akartam eltölteni a piacon, így akorra beszéltük meg a
sofőrrel, hogy visszajön értünk. Hát azt hitem soha nem ér oda, hogy
beszálljunk a légkondis autóba, ami megváltás volt a végén.

A járda egyik oldalán az üzletek elé kipakolva az áru,
virág, kellékek, díszítő anyagok, a járda másik oldalán virághegyek. Egy méter
széles hely maradt közlekedni, válogatni és fizetni. Végig hatalmas , sötét
napernyőkkel védték a virágokat, amik alá beszorult a meleg, és folyamatosan
locsolgatták a növényeket. 10 perc után a saját levemben főttem.

Barnus mellett a dög nehéz fényképezőt is cipeltem és végül
meg sem próbáltam fényképet csinálni, mert megmozdulni alig bírtam.

A virágválasztékot nem találtam túl nagynak, de lehet, hogy
korán reggel sokkal több féle van, bár hely nemigazán volt üres. Az útikönyvek
sokkal érdekesebbnek és főleg élvezhetőbbnek írják le a piacot . Gyümölcsből
viszonylag nagyobb volt a választék, de azt nem mertem venni. A kellemes
virágillatot sajna itt is überelte a tömény ételszag, ami kimondottan jól esett
a dög melegben. Blööö.

 

10 szál rózsa 600 Ft-ért

25 szál rózsa+ rezgő 600 Ft-ért