Június 4-5.

2011 június 7. | Szerző: Gesztenye13 |

Végre hétvége, hármasban!!

 

Szombatra ingatlankeresés volt a program. Jött velünk az
ingatlanos csajszi és „helyi“ ismeretekkel rendelkező sofőr. V elég jól
kiismeri már magát a városban. A legjobb megoldás minél hosszabb útat megtenni
az autópályán, azaz a lehető legkésőbb becsatlakozni a városi forgalomba. Az
autópályák behálózzák az egész várost, a belvárosi részen az autópálya lábakon
áll, tulajdonképpen többszintes a közlekedés. Hát a mi sofőrünk nem preferálta
az autópályát.

Az első úticélunknak a legtávolabbi ingatlanokat
választottuk, ami tulajdonképpen egy város a városban. Egy európai igényeket is
kielégítő lakópark. Odafele autóztunk egy órát. Barni egész jól bírta, egy
ásványvízes üveggel szórakozott. Eléggé beborult az ég, de akkor még bíztunk
benne, hogy megússzuk. Amikor beengedtek minket a soronpón szemerkélni kezdett
az eső, autóztunk vagy tíz percet a kiadó házakig, így addigra megérkezett a
szokásos özönvíz, úgyhogy ki se száltunk az autóból.

Maga a lakópark 
hatalmas és nagyon szép. Az egész lakópark körbe van kerítve , de belül
is vannal sorompóval leválasztott részek. Szép házak gyönyörű kertekkel, játszóterekkel.
Kisebb-nagyobb tavakkal – körbe kiépített úttal, szóval még babakocsival is
körbesétálható. Az autóforgalom kicsi (mint nálunk egy faluban), de itt lassan
is mennek, tehát ilyen szempontból biztonságos. Innen eljutni bárhová azonban
csak autóval lehet, ez azt jelenti, hogy hétköznap, ha V korábban hazaér
akkor tudunk bárhová elmenni. Magyarul egy luxusbörtön.

A lehetőséget nem vetettük el, visszajövünk megnézni a
házakat.

 

A következő ingatlan sokkal beljebb van a városban úgyhogy
autóztunk megint egy órát, amit már én is untam, nemhogy Barnit.

Megint egy lakópark, ami sokkal kisebb, mint az előző. A ház
amit megnéztünk szerintem 3 embernek hatalmas, de V ilyenben gondolkodik.
Nembaj, legalább el tudunk vonulni. Alsó szint: nappali, dolgozószoba, kis
fürdő, konyha étkezővel, illetve külön pici lakás a bejárónőnek, emelet: 1
hálószoba hatalmas gardróbbal és fürdőszobával, és két kisebb szoba
fürdőszobával. És még egy nappali. A kertje szép, de nagyon kicsi, illetve van
két kicsi (1mx1m) medence szerű valami, de konkrétan fogalmam sincs mi az.
Ezeknek baromira nem örülök Barni miatt. Használni semmire sem lehet, de annál
veszélyesebb egy kisgyerekre nézve.

Ami nagyon furcsa volt, hogy a házat úgy rendezték be,
mintha valaki lakna ott, fényképek, cipő és táska a bejáratnál, a gardrób
telepakolva ruhákkal. Elég zavaró volt.

Megnéztük a klubházat is, medence, konditerem, ebédlő. A
konditerem oké, medence felejtős részemre, ekkora hájjal.

Ezzel a házzal egy baj van. A kerítés mellett található, ami
újabb veszélyforrás. Igen, itt vannak kigyók. És azt kijelentettem ha csak
egyet is meglátok, a reptérig meg sem állok. Ezt most itt megerősítem!!

Egy külföldiek által írt könyvben olvastam, hogy az a
legjobb ha megtanulja az ember milyen kigyók vannak Bangkokban, illetve
Thaiföldön, hogy a kórházban meg tudjuk mondani milyen kigyóval „találkoztunk“.
Hát köszi!

 

Ami furcsa volt, hogy embert nem láttunk egyik helyen sem.
Oké az idő szar volt, dehát szombat volt.

 

A következő helyre már nem jutottunk el, Barni besokalt.
Próbáltam megetetni a kocsiba, de több jutott a takarójára, mint belé úghogy
hazajöttünk. Jófej sofőrünk megint nem az autópályát választotta, ott szívtunk
a dugóba. Helyiként tudhatná hogy jutunk haza a leghamarabb.

 

Nagy nehezen tudtam elaltatni Barnit. Este vacsizni mentünk
magyarokkal. A közlekedés egy hatalmas fostalicska, nem állapot, ami ebben a
városban van. Qrvára szeretnék hazamenni, de ilyenkor még inkább. Alig haladsz,
mindenhol hülye robogósok, olyan hogy kresz, itt nincs. Még reggel történt,
megyünk a 4 sávos úon bevág elénk a robogó – rajta anya, apa, gyerek- majd
egyszer csak belassít, a nő leugrik,mert a gyerek papucsa leesett. Ezek nem
gondolkodnak, egy ekkora telepjáró palacsintát csinál belőlük.

A nem lámpás kereszteződések még rosszabbak. Akkor is megy,
ha látja hogy nem fér be, de még azt is feltartja, aki egyenesen menne.
Egyszerűen nem értem hogy lehetnek ekkora barmok.

 

Parkolás bangkok módon.

Adott egy pláza parkolórésze Magyarországon, szépen két
oldal állnak az autók, oké néha két helyre áll be a parkolózseni. Bangkokban
ezt továbbfejlesztették, az egyik oldalon a parkoló autók elé baparkolnak
egysorba az autók, úgy hogy üresben hagyják a sebességet, hogy az autót előre –
hátra lehessen tologatni. Ha valaki ki akar állni jön a parkoló-munkás és
eltolja az útból az autót. Egy parkolóban több ilyen parkoló-segítő dolgozik,
akik ide-oda rohangálnak tologatni az autókat. Ezt sem hiszem el ha nem látom.

 

Vasárnap elmentünk játékokat venni Barninak, mert a legtöbb
játéka majd csak akkor lesz itt, ha megtaláltuk a lakást, ahol lakni fogunk.
Egy szint a Plázában csak gyerekeknek való áruval van tele. Az átlag thai
gyerekeknek minimális dolgokat tudnak megvenni a szülők. Ezek az üzletek
kimondottan a gazdagabb thai-okra és a külföldikre állt rá, ami az árakban
látszik meg leginkább. Jóval drágább, mint otthon a Brendon. Barninak elkezdett
folyni az orra, így vennünk kellett egy elemes orrszívót, potom 18.000 Ft-ért.
A játékok ehhez képest olcsóak voltak.

A thai-ok például nem használnak babakocsit vagy autósülést,
ezzel szemben egy robogón elfér apa+anya+2 gyerek.

 

Délután elautóztunk egy másik parkba, melyet azért
akartunk megnézni, mert egy utcányira van egy ingatlan, amit a jövő héten
megnézünk. Szép a park csak nagyon kicsi.