Május 28.

2011 június 4. | Szerző: |

Hajnalban kiszorultam az ágyból, így kiköltöztem a nappaliba. Klima kikapcsolva a nap telibe sütött, arra ébredtem hogy szakad rólam a víz. A fiúk még 1 órát aludtak így addigra kellemes hőmérsékletet varázsoltam a lakásba.

Reggeli után autóba ültünk, ami hála a légkondinak kellemes hőmérsékletű és elindultunk a helyi skanzen felé (elmentünk a közeli park mellett, amit a jövő héten tervezünk Barnival felfedezni, nincs messze, de érdekes lesz a babakocsit végigtolni az oda vezető járdaszerűségen). Barni egy fél órát aludt az úton, akkor ébredt fel, amikor megérkeztünk. Kiszállás előtt a kocsi hőmérője 40 fokot mutatott, de a szél miatt nem volt elviselhetetlen, sőt nagyon kellemes volt a városhoz képest az idő. V megvette a belépőket (felnőttnek 400 bath, helyi lakosoknak 200 bath, mivel itt lakunk vehettük az olcsóbbat) majd golfautóba ültünk. Barnit benne hagytuk az autósülésbe, ami nem nyerte el a tetszését, így végig a kezünkben volt, mert a kengurut itthon felejtettük. 

Biciklivel is be lehet járni a területet, ami nekem tetszene, de nincs gyereküléses bicikli sajnos. Elvileg van idegenvezető –gondolom ha megfizetik akár két embernek is – de én egyelőre nagyon nehezen értem a helyiek angolját.

Nagyon érdekes hely ez a skanzen, Thaiföld különböző területeiről hoztak-hozzák ide az épületeket. Vannak kis parasztházak, templomok, romok, hatalmas szobrok, paloták. Nincs tematika vagy időrend. A végén vettünk egy könyvet a látottakról, mert ide szeretnénk még visszamenni. Sok épületbe be lehet menni, de mi csak egy-kettőbe voltunk, mert Barnival azért nem volt könnyű.

A növények is gyönyörűek. Folyamatosan bővítik a látnivalókat, a növényzeten látni, hogy régebben vagy mostanában alakították ki az adott épületet.

Ez a fa úton-útfélen megtalálható, illata nincs, de szép

Hazaúton nem az autópályán jöttünk, hanem arra, amerre V szokott hazajönni a munkából. Hát nem tűnt túl bizalomgerjesztőnek a környék. A szegényes házak között néha szemétttelepek, néha tavak tűntek fel, amelyekben horgásztak a helyiek. Hát nem szeretném azt a halat viszontlátni a tányéromon. Némelyik tavat teljesen beterítette a vízililiom, de ebben a környezetben nem volt szép.

 

Ma csirkés sült tésztát ettem, ami finom lett volna ha nem a múltkori borzasztó szósszal lett volna ízesitve. V mondta, hogy itt ezzel a szósszal sóznak, úgyhogy minden helyi ételben benne lesz. L

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Blogkövetés

Iratkozz fel a heti hírlevélre és többé nem maradsz le a friss tartalomról.

Az adatkezelés további részleteiről itt olvashatsz: Felhasználási feltételek és Egyedi adatkezelési tájékoztató

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!