{"version":"1.0","provider_name":"B in B","provider_url":"https:\/\/binb.cafeblog.hu","author_name":"Gesztenye13","author_url":"https:\/\/binb.cafeblog.hu\/author\/Gesztenye13-2-2-2-2\/","title":"Szingap\u00far","html":"Ez a bejegyz\u00e9s Szingap\u00farr\u00f3l sz\u00f3l, utaz\u00e1s el\u0151tt szeretek ut\u00e1naolvasni milyen is az a hely, amit l\u00e1tni fogunk. V.\u00a0el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ban\u00a0annyit mondott, hogy nekem nagyon fog tetszeni az orsz\u00e1g, \u00edgy \u00e9rdekl\u0151dve olvasgattam r\u00f3la. Az anyagot a wikipedia-r\u00f3l szedtem.\r\n\r\nSzingap\u00far f\u00fcggetlen orsz\u00e1g, v\u00e1ros\u00e1llam \u00c1zsia d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n. Az \u00e1llam nev\u00e9t a szanszkrit, simha, vagyis oroszl\u00e1n \u00e9s a szint\u00e9n szanszkrit, pura, azaz v\u00e1ros szavakb\u00f3l kapta.\r\n\r\n1965-\u00f6s f\u00fcggetlened\u00e9se \u00f3ta az Oroszl\u00e1nv\u00e1ros rohamos fejl\u0151d\u00e9sbe kezdett, amit nagyr\u00e9szt el\u0151ny\u00f6s gyarmati m\u00faltj\u00e1nak is k\u00f6sz\u00f6nhetett. Szingap\u00far volt ugyanis a k\u00f6rny\u00e9k brit gyarmati k\u00f6zpontja. A strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9g\u0171 kik\u00f6t\u0151je hamarosan a vil\u00e1g egyik legfejlettebb \u00e1llam\u00e1v\u00e1 tette a v\u00e1rost. Ma m\u00e1r alig lehet elk\u00e9pzelni, hogy alig 100 \u00e9vvel ezel\u0151tt szemetes, c\u00f6l\u00f6ph\u00e1zakkal telet\u0171zdelt kis kik\u00f6t\u0151 volt, hiszen ma k\u00f6zpontj\u00e1ban a leghatalmasabb bankok \u00e9s t\u00e1rsas\u00e1gok felh\u0151karcol\u00f3i \u00e1llnak a modern sug\u00e1rutak \u00e9s \u00fczletek mellett. A vil\u00e1gon az egyik legmagasabb egy f\u0151re jut\u00f3 GDP-vel b\u00fcszk\u00e9lked\u0151 kis \u00e1llamban szigor\u00fa t\u00f6rv\u00e9nyek v\u00e9dik a k\u00f6rnyezetet, \u00e9s s\u00falyos b\u00fcntet\u00e9st szabhatnak ki arra, aki k\u00f6zter\u00fcleten szemetel, k\u00f6pk\u00f6d, cigarett\u00e1zik, r\u00e1g\u00f3gumit ragasztgat, vagy ak\u00e1r nem \u00f6bl\u00edti le a WC-t a nyilv\u00e1nos illemhelyen. (Innen ered a sz\u00f3j\u00e1t\u00e9k: Singapore is a fine country. \u2013 \u2019Szingap\u00far remek orsz\u00e1g\u2019, \u00e9s egyszersmind: \u2019Szingap\u00far a b\u00edrs\u00e1g f\u00f6ldje\u2019.)\r\n\r\nA nagy szigor mellett a vil\u00e1gon Szingap\u00farban k\u00f6vetik el a legkevesebb b\u0171nt\u00e9nyt. R\u00e1ad\u00e1sul a nemzetk\u00f6zi felm\u00e9r\u00e9sek alapj\u00e1n ez az orsz\u00e1g a legkev\u00e9sb\u00e9 korrupt. A soroz\u00e1s minden egyes szingap\u00fari f\u00e9rfi \u00e1llampolg\u00e1rnak (s\u0151t, a nem \u00e1llampolg\u00e1r betelep\u00fcltek fiainak is) k\u00f6telez\u0151. Ugyan t\u00f6rt\u00e9nelme sor\u00e1n m\u00e9g nem keveredett h\u00e1bor\u00faba a v\u00e1ros\u00e1llam, ma m\u00e9gis sz\u00e1zezres akt\u00edv hadserege van, \u00e9s \u00f6sszesen 350 ezren h\u00edvhat\u00f3k be katonai szolg\u00e1latra.\r\n\r\n<strong>Domborzat:<\/strong> Szingap\u00far az azonos nev\u0171 szigeten ter\u00fcl el, ezen k\u00edv\u00fcl m\u00e9g kb. 60 kisebb sziget alkotja. A kis ter\u00fclet\u0171 orsz\u00e1g legnagyobb r\u00e9sze s\u00edks\u00e1g, \u00e9s csak p\u00e1r szigethegy emelkedik ki felsz\u00edn\u00e9n. A sek\u00e9ly parti s\u00e1v felt\u00f6lt\u00e9s\u00e9vel a sziget ter\u00fclet\u00e9t folyamatosan n\u00f6velik, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul 1960-ban Szingap\u00far ter\u00fclete m\u00e9g csak 581,5 km\u00b2 volt szemben a mai 697,2 km\u00b2-rel. A felt\u00f6lt\u00e9snek az volt az \u00e1ra, hogy elt\u0171ntek a jellegzetes tr\u00f3pusi mangroveerd\u0151k. A v\u00e1rosias k\u00e9pet mutat\u00f3 orsz\u00e1gban am\u00fagy sem maradt igaz\u00e1n sok az eredeti n\u00f6v\u00e9nytakar\u00f3b\u00f3l. Szingap\u00far ter\u00fclet\u00e9nek mind\u00f6ssze 5%-\u00e1n burj\u00e1nzik mind a mai napig a tr\u00f3pusi es\u0151erd\u0151. Ennek k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sak\u00e9nt hozt\u00e1k l\u00e9tre a v\u00e1ros botanikus \u00e9s \u00e1llatkertj\u00e9t, amely a vil\u00e1g egyik legszebbje a maga m\u0171faj\u00e1ban, tr\u00f3pusi gy\u0171jtem\u00e9nye pedig p\u00e1ratlan. Saj\u00e1t v\u00edzforr\u00e1sa alig van, \u00edgy a sziget egyetlen \u00e9desv\u00edz k\u00e9szlete az es\u0151v\u00edz, amelyet t\u00f6bb v\u00edzt\u00e1roz\u00f3 gy\u0171jt \u00f6ssze (Seletar, Murai, Pandan stb.).\r\n\r\nA k\u00f6zponti sziget \u00e9s Szingap\u00far legmagasabb pontja a 163,63 m\u00e9ter magas Bukit Temah.\r\n\r\n<strong>\u00c9ghajlat:<\/strong> Szingap\u00far az egyenl\u00edt\u0151i \u00e9ghajlaton fekszik, ahol az \u00e9vi 2400 mm csapad\u00e9k az \u00e1tlagos. A statisztik\u00e1k szerint mind\u00f6ssze k\u00e9t fok \u00e1tlagos elt\u00e9r\u00e9st tapasztalhatunk ajanu\u00e1ri \u00e9s a j\u00faliusi k\u00f6z\u00e9ph\u0151m\u00e9rs\u00e9klet k\u00f6z\u00f6tt. Az es\u0151s \u00e9vszak novembert\u0151l janu\u00e1rig tart, amikor az eur\u00f3pai embereknek sokszor meg kell k\u00fczdeni\u00fck a magas p\u00e1ratartalommal.\r\n\r\n<strong>\u00c9l\u0151vil\u00e1g, term\u00e9szetv\u00e9delem:<\/strong> Szingap\u00far l\u00e9nyeg\u00e9ben egy v\u00e1ros\u00e1llam. A v\u00e1rosk\u00f6zpont a f\u0151 sziget d\u00e9li partj\u00e1n ter\u00fcl el, de az eredeti es\u0151erd\u0151kb\u0151l a sziget m\u00e1s r\u00e9szein se maradt sok. Tudatos v\u00e1rostervez\u00e9s folyik, sz\u00e9p v\u00e1rosi parkokat alak\u00edtottak ki. A botanikus kert tr\u00f3pusi gy\u0171jtem\u00e9nye p\u00e1ratlan.\r\n\r\n<strong>T\u00f6rt\u00e9nelem:<\/strong> a szigetet el\u0151sz\u00f6r k\u00ednai forr\u00e1sok eml\u00edtik a 3. sz\u00e1zadban. Ebben az id\u0151ben Tomaszeknek nevezt\u00e9k a Mal\u00e1j-f\u00e9lsziget cs\u00fccsk\u00e9n elhelyezked\u0151 szigetet. Sok\u00e1ig csak hal\u00e1szok \u00e9s kal\u00f3zok tany\u00e1ztak a kicsi kis kik\u00f6t\u0151ben. Singapur\u00e1t a mal\u00e1j hagyom\u00e1nyok szerint Srivijaya egyik hercege alap\u00edtotta. Srivijaya uralm\u00e1t a 14. sz\u00e1zadban a Majapahit Birodalom d\u00f6nt\u00f6tte meg. Ebben a korban Tomaszek egyre nagyobb v\u00e1ross\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt, \u00e9s hal\u00e1szatb\u00f3l valamint kereskedelemb\u0151l lak\u00f3i tehet\u0151sebbek lettek. De m\u00e9g mindig nem tartozott a legfontosabb telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00e9. Hamarosan a Szi\u00e1mi Kir\u00e1lys\u00e1g tette r\u00e1 a kez\u00e9t a ter\u00fcletre, majd a 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n a Malakkai Szultan\u00e1tus (m\u00e1s n\u00e9ven Johorei Szultan\u00e1tus) birtok\u00e1ba ker\u00fclt.\r\n\r\nA k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zad a lassan fejl\u0151d\u0151 v\u00e1roska \u00e9let\u00e9ben sorsd\u00f6nt\u0151 volt. El\u0151sz\u00f6r jelentek meg Szingap\u00far partjain\u00e1l eur\u00f3pai haj\u00f3k. A portug\u00e1lok h\u00e1bor\u00fat robbantottak ki a mal\u00e1jok ellen, \u00e9s ekkor 1617-ben porig \u00e9gett\u00e9k a c\u00f6l\u00f6ph\u00e1zakon \u00e1ll\u00f3 v\u00e1rosk\u00e1t. A portug\u00e1lok sem tudt\u00e1k megtartani a szigetet hossz\u00fa ideig, ugyanis a 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n a hollandok kez\u00e9re ker\u00fclt Szingap\u00far. A nagyhatalmi huzavon\u00e1b\u00f3l v\u00e9g\u00fcl Nagy-Britannia ker\u00fclt ki gy\u0151ztesen, amikor1819-ben Thomas Stamford Raffles, a Brit Kelet-indiai T\u00e1rsas\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151je meg\u00e1llapod\u00e1st k\u00f6t\u00f6tt a johorei szult\u00e1nnal, miszerint a szigeten kik\u00f6t\u0151t \u00e9s telep\u00fcl\u00e9st alap\u00edt. A brit gyarmati v\u00e1rosk\u00e1t Szingap\u00farnak nevezte el, \u00e9s hamarosan innen kiindulva D\u00e9lkelet-\u00c1zsia jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t siker\u00fclt a t\u00e1rsas\u00e1g befoly\u00e1sa al\u00e1 vonni. Egyre fontosabb kik\u00f6t\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s 1832-ben a k\u00f6zeli brit ter\u00fcletek k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, majd 1867-ben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 brit koronagyarmat lett. Egyre fontosabb kik\u00f6t\u0151v\u00e9 v\u00e1lt strat\u00e9giai fontoss\u00e1ga miatt, hiszen az Eur\u00f3p\u00e1t K\u00edn\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u0151 haj\u00f3\u00fat ment\u00e9n fek\u00fcdt. 1842-ben, amikor Hongkong is a brit gyarmatbirodalom r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, Szingap\u00far jelent\u0151s\u00e9ge cs\u00f6kkent. A hanyatl\u00e1sb\u00f3l azt\u00e1n m\u00e9g nagyobb lend\u00fclettel t\u00f6rt fel, amikor 1869-ben megnyitott\u00e1k a Szuezi-csatorn\u00e1t. A matr\u00f3zvil\u00e1g egyik legismertebb kik\u00f6t\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A d\u00e9lkelet-\u00e1zsiai brit k\u00f6zpont egyre jobban fejl\u0151d\u00f6tt, de m\u00e9g mindig f\u0151k\u00e9nt alacsony c\u00f6l\u00f6ph\u00e1zak alkotta negyedekb\u0151l \u00e1llt.\r\n\r\nAz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n brit katonai t\u00e1maszpont l\u00e9tes\u00fclt a szigeten. A katonai jelenl\u00e9t ellen\u00e9re a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban 1942. febru\u00e1r 15-\u00e9n a jap\u00e1n csapatok elfoglalt\u00e1k Szingap\u00fart, \u00e9s eg\u00e9szen a jap\u00e1n kapitul\u00e1ci\u00f3ig, 1945 szeptember\u00e9ig tartott\u00e1k megsz\u00e1llva. A jap\u00e1nok \u00faj nevet is adtak a v\u00e1rosnak: Szjonan-to, vagyis a D\u00e9l f\u00e9nye. Szingap\u00far gyors (hat nap alatt) t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elveszt\u00e9se, az ottani brit csapatok kapitul\u00e1ci\u00f3ja s\u00falyos kudarca volt Nagy-Britanni\u00e1nak. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a sziget \u00fajra brit birtokba ker\u00fclt. 1946-ban \u00f6n\u00e1ll\u00f3 koronagyarmatk\u00e9nt kezelt\u00e9k, majd 1959-ben \u00f6nigazgat\u00e1st nyert. A szabad v\u00e1laszt\u00e1sokon Lee Kuan Yewnyert, aki a k\u00e9s\u0151bbiekben hatalmas szerepet j\u00e1tszott Szingap\u00far gyors fejl\u0151d\u00e9se idej\u00e9n. 1962-ben egy demokratikusan megrendezett n\u00e9pszavaz\u00e1son a sziget\u00e1llam \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy csatlakozik a Mal\u00e1j \u00c1llamsz\u00f6vets\u00e9ghez, amelyben Szingap\u00far mellett Mal\u00e1jf\u00f6ld, Sabah \u00e9s Sarawak vett r\u00e9szt. A sz\u00f6vets\u00e9g 1963 szeptember\u00e9ben alakult meg. Szingap\u00far ekkor auton\u00f3m korm\u00e1nyzattal rendelkezett. Az \u00e1llamalakulaton bel\u00fcl hamarosan ellent\u00e9tek ker\u00fcltek felsz\u00ednre a szingap\u00fari \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9gi korm\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt. Ezek a szigetorsz\u00e1g kiv\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vezettek. \u00cdgy 1965. augusztus 9-\u00e9n Szingap\u00far f\u00fcggetlen \u00e1llamm\u00e1 alakult. K\u00e9t nappal a k\u00fcl\u00f6nv\u00e1l\u00e1s deklar\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n ismerte el Malajzia Szingap\u00far \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Az \u00fajonnan alakult \u00e1llam s\u00falyos gondokkal n\u00e9zett szembe. Lak\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt tombolt a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9g, kev\u00e9s lak\u00e1s volt, a forgalmas kik\u00f6t\u0151 csak a k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9st n\u00f6velte \u00e9s a kis orsz\u00e1gnak alig volt saj\u00e1t nyersanyaga. Azonban Lee Kuan Yew korm\u00e1nya sikerrel vette az akad\u00e1lyokat, \u00e9s a nemzetk\u00f6zi \u00fczleti \u00e9let k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 siker\u00fclt emelnie a v\u00e1ros\u00e1llamot. Lee Kian Yew (hivatalosan) eg\u00e9szen 1990-ig vezette az orsz\u00e1got. Ut\u00f3da Goh Chok Tong lett. Az \u0151 hivatali idej\u00e9ben az orsz\u00e1g sikeresen \u00e1tv\u00e9szelte az 1997-es \u00e1zsiai p\u00e9nz\u00fcgyi v\u00e1ls\u00e1got, a 2003-as mad\u00e1rinfluenza-j\u00e1rv\u00e1nyt, \u00e9s a szeptember 11-i terrorista t\u00e1mad\u00e1s ut\u00e1n aziszl\u00e1m sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek jelentette vesz\u00e9lyt. 2004-ben az orsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek harmadik minisztereln\u00f6ke Lee Hsien Loong lett, Lee Kuan Yew legid\u0151sebb fia. Nevezetes d\u00f6nt\u00e9se: kaszin\u00f3k nyit\u00e1sa a turist\u00e1k \u00f6r\u00f6m\u00e9re.\r\n\r\n<strong>T\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s, v\u00e9grehajt\u00e1s, igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s:<\/strong> b\u00e1r Szingap\u00far k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g, \u00e9s mint ilyen, az orsz\u00e1g vezet\u00e9s\u00e9t \"v\u00e1lasztj\u00e1k\", Lee Kuan Yew megszak\u00edt\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl volt hatalmon 3 \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl. A People's Action Party (PAP, Lee p\u00e1rtja) gyakorlatilag az egyetlen p\u00e1rt az orsz\u00e1gban. A kritikusok szerint a PAP mindent meg is tett az esetleges konkurens p\u00e1rtok elnyom\u00e1s\u00e1ra: a lej\u00e1rat\u00e1st\u00f3l, peresked\u00e9st\u0151l kezdve a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer (sz\u00e1mukra kedvez\u0151) \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ig terjedt az eszk\u00f6zt\u00e1ruk. Ez\u00e9rt azt\u00e1n Szingap\u00fart ink\u00e1bb tekint\u00e9lyelv\u0171 \u00e1llamnak tartj\u00e1k, mintdemokr\u00e1ci\u00e1nak.\r\n\r\nLee Kuan Yew ut\u00f3dl\u00e1sa is \u00e9rdekesen zajlott. 1990. november 26-\u00e1n beny\u00fajtotta lemond\u00e1s\u00e1t az eln\u00f6knek, kinevezve ut\u00f3dj\u00e1ul Goh Chok Tong-ot, akit k\u00e9s\u0151bb meg isv\u00e1lasztottak.\r\n\r\nLee lemond\u00e1sakor l\u00e9trehoztak egy \u00faj posztot a korm\u00e1nyzatban Rangid\u0151s Miniszter n\u00e9ven, melyet mindig a lemond\u00f3 minisztereln\u00f6k foglal el. Teh\u00e1t Lee tov\u00e1bbra is ott maradt a korm\u00e1nyban. Megtartotta a korm\u00e1nyz\u00f3 p\u00e1rt (PAP) eln\u00f6ki posztj\u00e1t is, \u00edgy biztos\u00edtva, hogy elgondol\u00e1sai tov\u00e1bbra is nyitott f\u00fclekre tal\u00e1ljanak (a p\u00e1rteln\u00f6ki posztot v\u00e9g\u00fcl 1992-ben \u00e1tadta Goh Chok Tong minisztereln\u00f6knek). Amikor Goh Chok Tong-ot el\u0151l\u00e9ptett\u00e9k minisztereln\u00f6k-helyettesb\u0151l minisztereln\u00f6knek, a r\u00e9gi poz\u00edci\u00f3j\u00e1t Lee legid\u0151sebb fia Lee Hsien Loong foglalta el.\r\n\r\n2004. augusztus 12-\u00e9n Goh Chok Tong lemondott, \u00e9s az els\u0151 minisztereln\u00f6k fi\u00e1t Lee Hsien Loong-ot nevezte ki ut\u00f3dj\u00e1ul. Mivel imm\u00e1ron a Rangid\u0151s Miniszter c\u00edm Goh Chok Tong-ot illeti meg, az id\u0151sebb Lee kiszorult volna a korm\u00e1nyzatb\u00f3l. Ezt orvosoland\u00f3, a fiatal Lee m\u00e9g egy \u00fajabb poz\u00edci\u00f3t hozott l\u00e9tre a korm\u00e1ny\u00e1ban, a Miniszter Tan\u00e1csad\u00f3-it, amit apja r\u00f6gvest el is foglalt, \u00e9s az\u00f3ta is egy\u00fctt korm\u00e1nyozz\u00e1k Szingap\u00fart. (A poszt nem keverend\u0151 \u00f6ssze az am\u00fagy minden miniszter mellett, a h\u00e1tt\u00e9rben megtal\u00e1lhat\u00f3 tan\u00e1csad\u00f3kkal, a Miniszter Tan\u00e1csad\u00f3 a korm\u00e1ny tagja, tal\u00e1n a T\u00e1rcan\u00e9lk\u00fcli Miniszter lehet a magyar megfelel\u0151je.)\r\n\r\nA Lee csal\u00e1d t\u00f6bbi tagja is jelent\u0151s gazdas\u00e1gi \u00e9s\/vagy politikai poz\u00edci\u00f3kkal rendelkezik, gyakorlatilag nem nagyon van olyan ter\u00fclet, ahol ne lenn\u00e9nek jelen. Ezek alapj\u00e1n a kritikusok Szingap\u00fart legink\u00e1bb egy nagyon sikeres csal\u00e1di v\u00e1llalkoz\u00e1snak tartj\u00e1k.\r\n\r\n<strong>Alkotm\u00e1ny, \u00e1llamforma:<\/strong> az orsz\u00e1g \u00e1llamform\u00e1ja parlament\u00e1lis k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g.\r\n\r\n<strong>Politikai p\u00e1rtok:<\/strong> az orsz\u00e1g egyetlen p\u00e1rtja a People's Action Party.\r\n\r\n<strong>Etnikai, nyelvi, vall\u00e1si megoszl\u00e1s:<\/strong> a k\u00ednai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa szingap\u00fariak alkotj\u00e1k a sziget\u00e1llam lakoss\u00e1g\u00e1nak legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t, mintegy 75,2%-\u00e1t. A mal\u00e1j 13,6%, az indiai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faak pedig a szingap\u00fari lakoss\u00e1g 8,8%-\u00e1t teszik ki.[1] Az eur\u00e1zsiai szingap\u00fariak \u00e9s m\u00e1s kisebb etnikai csoportok, mint az arabok, zsid\u00f3k, thaiok, jap\u00e1nok \u00e9s eur\u00f3paiak a t\u00e1rsadalom 2,4%-\u00e1t alkotj\u00e1k.\r\n\r\nA szingap\u00fari \u00e1llam nagy gondot ford\u00edt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e9pcsoportok k\u00f6z\u00f6tti b\u00e9k\u00e9s kapcsolat fenntart\u00e1s\u00e1ra, tanulva az 1960-as \u00e9vekben bek\u00f6vetkez\u0151, etnikai okokra viszavezethet\u0151 l\u00e1zad\u00e1sokb\u00f3l. Nagy hangs\u00falyt fektetnek a j\u00f3 viszony meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re a t\u00e1rsadalom minden ter\u00fclet\u00e9n, bele\u00e9rtve az oktat\u00e1si rendszert, katonas\u00e1got, valamint a lakhat\u00e1st. Az \u00e1llam hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa eddig jobb\u00e1ra sikeres volt, \u00e9s az 1970-es \u00e9vek eleje \u00f3ta kev\u00e9s jele volt a faji fesz\u00fclts\u00e9gnek.\r\n\r\n<strong>Szoci\u00e1lis rendszer:<\/strong> a szingap\u00fari szoci\u00e1lis rendszer f\u0151k\u00e9nt a Central Provident Fund (CPF) nev\u0171, a hagyom\u00e1nyos t\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00f3kt\u00f3l n\u00e9mik\u00e9pp elt\u00e9r\u0151 funkci\u00f3kat is ell\u00e1t\u00f3 \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyen nyugszik. A rendszer els\u0151sorban az egy\u00e9n illetve a csal\u00e1d felel\u0151ss\u00e9gv\u00e1llal\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00edt.[1] Ennek megfelel\u0151en a CPF egy\u00e9ni elsz\u00e1mol\u00e1s\u00fa biztos\u00edt\u00f3, amelyben a juttat\u00e1sokat az egy\u00e9n (illetve bizonyos esetekben k\u00f6zvetlen hozz\u00e1tartoz\u00f3i) befizet\u00e9sei hat\u00e1rozz\u00e1k meg (\u00fagynevezett hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1ssal meghat\u00e1rozott t\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00e1si rendszer).\r\n\r\nA tags\u00e1g minden szingap\u00fari \u00e1llampolg\u00e1rnak k\u00f6telez\u0151, \u00e9s a j\u00f6vedelem egy bizonyos h\u00e1nyad\u00e1t a CPF \u00e1ltal kezelt egy\u00e9ni sz\u00e1ml\u00e1kra kell tov\u00e1bb\u00edtani. A hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke az \u00e9vek sor\u00e1n az orsz\u00e1g \u00e9s a vil\u00e1g gazdas\u00e1gi teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151en v\u00e1ltozott, 2007 \u00f3ta a teljes munkav\u00e1llal\u00f3i hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke 14,5%, a munk\u00e1ltat\u00f3i pedig 20%.\r\n\r\n<strong>Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi ell\u00e1t\u00e1s:<\/strong> a 80-as \u00e9vek elej\u00e9ig az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kiad\u00e1sokat ad\u00f3kb\u00f3l fedezte Szingap\u00far, \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00f3k k\u00f6ztulajdonban voltak. A t\u00e1rsadalom el\u00f6reged\u00e9se azonban a t\u00f6bbi fejlett orsz\u00e1ghoz hasonl\u00f3an egyre nagyobb terhet r\u00f3tt a rendszerre, \u00e9s a hossz\u00fat\u00e1v\u00fa fenntarthat\u00f3s\u00e1got vesz\u00e9lyeztette. Az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszert ez\u00e9rt \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, napjainkban jelent\u0151s r\u00e9szben el\u0151takar\u00e9koss\u00e1gi sz\u00e1ml\u00e1kon \u00e9s egy\u00e9ni t\u00e1rsfinansz\u00edroz\u00e1son alapul az ell\u00e1t\u00e1s.\r\n\r\nAz \u00e1talak\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a szingap\u00fari eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszert ma a vil\u00e1gon leghat\u00e9konyabbak k\u00f6z\u00f6tt tartj\u00e1k sz\u00e1mon. A GDP 3,7%-\u00e1t teszik ki az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi kiad\u00e1sok (szemben az OECD \u00e1tlagosan 8%-os \u00e9rt\u00e9k\u00e9vel), aminek 30%-\u00e1t \u00e1llami forr\u00e1sokb\u00f3l, 8-10%-\u00e1t az \u00e1llami kezel\u00e9s\u0171 el\u0151takar\u00e9koss\u00e1gi sz\u00e1ml\u00e1kr\u00f3l, a marad\u00e9kot tiszt\u00e1n mag\u00e1nforr\u00e1sokb\u00f3l fedezik.A mag\u00e1nszolg\u00e1ltat\u00f3k ar\u00e1ny\u00e1ban az ell\u00e1t\u00e1st\u00f3l f\u00fcgg\u0151en nagyok az elt\u00e9r\u00e9sek. Az alapell\u00e1t\u00e1s \u00e9s a j\u00e1r\u00f3beteg-rendel\u00e9sek 80%-a mag\u00e1nk\u00e9zben van, m\u00edg a fekv\u0151beteg-ell\u00e1t\u00e1st t\u00falnyom\u00f3an (kb. 80%-ban) \u00e1llami szolg\u00e1ltat\u00f3k v\u00e9gzik.\r\n\r\nAz eg\u00e9szs\u00e9gbiztos\u00edt\u00e1si piac legnagyobb szerepl\u0151je az \u00e1llami biztos\u00edt\u00f3, a mag\u00e1nt\u00e1rsas\u00e1goknak nem jut nagy szerep Szingap\u00farban. Az \u00e1llami biztos\u00edt\u00f3 csak a ritka, s\u00falyos betegs\u00e9gek finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1t v\u00e1llalja, azt is megfelel\u0151 \u00f6nr\u00e9sszel. A magasabb komfort\u00fa ell\u00e1t\u00e1st v\u00e1laszt\u00f3kn\u00e1l az \u00f6nr\u00e9sz ar\u00e1nya magasabb. A prevent\u00edv int\u00e9zked\u00e9seknek nagy figyelmet szentelnek, a k\u00f6zoktat\u00e1sba is be\u00e9p\u00fcl az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3dra nevel\u00e9s.\r\n\r\n<strong>\u00c1ltal\u00e1nos adatok:<\/strong> \u00c1zsia legfontosabb ipari k\u00f6zpontja, kik\u00f6t\u0151j\u00e9nek forgalma els\u0151 a vil\u00e1gon. Szingap\u00farban tal\u00e1lhat\u00f3 a F\u00f6ld legnagyobb olajfinom\u00edt\u00f3-kapacit\u00e1sa. A vil\u00e1g egyik leggazdagabb \u00e1llama (GDP: 52 000 USD\/f\u0151 PPP). AVil\u00e1ggazdas\u00e1gi F\u00f3rum 2009-2010-es list\u00e1ja szerint a vil\u00e1g 3. legversenyk\u00e9pesebb orsz\u00e1ga. Mez\u0151gazdas\u00e1ga, f\u0151k\u00e9nt kaucsukot, olajp\u00e1lm\u00e1t, doh\u00e1nyt \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6ket termel az \u00fcltetv\u00e9nyeken. Ipara els\u0151sorban \u00f3nkoh\u00e1szatra \u00e9s cementgy\u00e1rt\u00e1sra \u00e9p\u00fcl.\r\n\r\n<strong>Hagyom\u00e1nyok, n\u00e9prajz:<\/strong> a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u00e1ltal\u00e1ban t\u00e1mogatja az orsz\u00e1g szigor\u00fa t\u00f6rv\u00e9nyeit. Egyet\u00e9rtenek a drogcsemp\u00e9szeket s\u00fajt\u00f3 hal\u00e1lb\u00fcntet\u00e9ssel, a pornogr\u00e1fia tilalm\u00e1val \u00e9s a politikai v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s korl\u00e1toz\u00e1s\u00e1val \u2013 cser\u00e9be vir\u00e1gz\u00f3 gazdas\u00e1gi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lhetnek. A szex k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1inak tilalma azonban nem tal\u00e1lkozik a lakoss\u00e1g akarat\u00e1val.\r\n\r\nSzingap\u00farban \u00e9rdekes m\u00f3don ny\u00edlt \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyes a prostit\u00faci\u00f3. A legn\u00e9pszer\u0171bb s\u00e9t\u00e1l\u00f3utc\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9kszerboltok, sz\u00e1raztiszt\u00edt\u00f3 szolg\u00e1latok \u00e9s butikok k\u00f6z\u00f6tt helyet kapnak az eszkortszolg\u00e1latok irod\u00e1i is. Tudni lehet bizonyos diszk\u00f3kr\u00f3l, hogy itt gy\u00fclekeznek azok a n\u0151k, akik \u00e1ruba bocs\u00e1tj\u00e1k test\u00fcket.\r\n\r\n&nbsp;\r\n\r\n<strong>\r\n<\/strong>\r\n\r\n&nbsp;","type":"rich"}