Május 28.-Június 4.

2012 június 10. | Szerző: Gesztenye13 |

A héten kicsit mozgolodtunk, vásárlás, játszótér, virágpiac (gyönyörű rózsákat vettem, kár hogy max. 2 napot bírnak ki), de semmi különleges. Elég sokat kell Barnust cipelni, fárasztó. Új szokása van, ha szeretne valamit odajön úgy csinál, mint aki fel akarna emelni. Olyan vicces.

Most panaszkodtam ki magam, hogy mennyi probléma van ezzel a fostalicska lakással és itt a következő. Nem vagyok egy légkondi fan, de ezen a terülten nem lehet létezni nélküle. Jó ez így szó szerint nem igaz, de akinek nincs az szenved rendesen (a sofőrrel szoktunk erről beszélni, hogy nekik is csak ventillátoraik vannak és sokszor nem tudnak aludni a melegtől, ráadásul 1 emeletes házban laknak, sok házzal körbe körbe, így semmi lézmozgás nincsen). Napközben kevesebbet használjuk, de éjszaka folyamatosan. És most elkezdett szórakozni, először a hálóban, majd a nappaliban. Arra ébredtem, hogy tök meleg van és tiszta izzadt a fejem. Elkezdtük figyelni, hogy mi a gáz: beállítjuk 26 fokra, akkor 26,5-re lehűti a szobát, kikapcsol és hagyja 28-ig felmenni, majd újra bekapcsol és lehűti. A bibi az, hogy 28-nál nem kapcsol be újra, hanem melegszik tovább a szoba, de aztán egyszercsak bekapcsol.

A múlt hétvégén V. szólt a recepción, de a klímához külsős szerelőket hívnak, így általában pár nap múlva jelennek meg, megbeszélt időpontban. Ez nekünk most nem gond, mert nem folyamatosan szarakszik a klíma, csak néha. Meg is beszéltük a szerda délelőtöt, jöttek is. A szerelőkkel, munkásokkal mindig jön egy valaki, aki a portán dolgozik fordítani, felügyelni a munkásokat.

A szerelők (inkább nem írok róluk semmit, mert én lennék rosszindulatúnak titulálva, de én magamtól nem engednék ilyen embereket be a lakásomba) kimentek a teraszra, hogy megnézzék a gázt a klímában, majd max. 5 perc múlva visszajöttek, hogy minden oké. Na én meg biztos voltam benne, hogy ennyi idő alatt nem csináltak semmit, úgyanis Barni miatt szereltettünk fel egy védőhálót, amit ennél több idő leszedni. A velük lévő csajszi meg ezerrel magyárázott nekem thai nyelven, hiába szóltam rá, hogy nem értem. Végül nagy nehezen annyit mondott, hogy a klíma jó, csak nem kapcsol be, ha kinn 25 fok alatt van. Feltételezzük, hogy ez igaz (de persze tudjuk, hogy nem ), de akkor ezek a klímák soha nem fognak leállni, mert itt éjszaka sincs 28 foknál hűvősebb. Szóval próbáltak teljesen hülyének nézni. Feleslegesnek tartottam V.-t felhívni, mert szerintem ez a csaj nem értette volna mit mond. Senkinek sem kérdőjelezem meg a nyelvtudását, de az én egyszerű mondataimat sem értette meg, nem akartam ráuszítani V.-t. Mert én hülye, keresem a békés útat. Van a portán egy csaj, aki a legnormálisabb és jól beszél angolul, mintha megérezte volna a fenti feszült légkört és feltelefonált a lakásba. Mondtam neki, hogy nem értjük egymást a csajszival és erre feljött segíteni (előző nap jött oda hozzám, hogy ma van itt utoljára, elege van – amit nem is csodálok). Persze ezzel sem jutottunk előrébb, mert a munkás gyerek ragozta, hogy minden rendben a csaj meg nem értett hozzá. Végül feljött a szerelők főnöke is, akinek szintén fogalma sem volt, hogy mi lehet a gond, de ne automatán használjuk a klímát 24 keresztül hanem a legerősebb fokozaton és holnap délután visszajönnek és megbeszéjük, mi történt.

Természetesen csütörtökön nem jött senki, de nem is használtuk a legerősebb fokozaton, mert a saját gondolataimat sem hallottam tőle, nemhogy aludni. Egyébként biztos voltam benne, hogy nem fognak visszajönni, ennyire már ismerem őket. Megbízhatatlanok!

Pénteken V. hamarabb eljött a dolgozóból, hogy tudjon a tulajokkal beszélni. Egyik fő problémánk, hogy a wcket (hiába, örök téma ☺) nem csinálják meg normálisan (persze mi is hülyék vagyunk, hogy nem ellenőrizzük le, amikor szólnak, hogy kész), a másik a klíma. Qrva megnyugtató választ kaptunk, a klímával majdnem minden apartmanban gond van. És én ezt tényleg nem értem. Az az ingatlan két épületből áll, 37 és 43 emeletesek (8. emelettől vannak lakások), emeletenkén 4-6 lakással. Sac per kb. 1200-1400 darab klíma van a két épületben. Ez normál esetben úgy működik, hogy kötnek egy szerződést a beszerelésről és utána a karbantartásról, a garanciáról nem is beszélve. Hát itt nem tudom, hogy működik, de azt mondta a tulaj, hogy végre találtak egy céget, akinek van papírja róla, hogy értenek ehhez a klímához. Beszarás, papírja van róla, de attól még nem javulnak meg a klímák. Állítólag volt olyan lakás, ahova 8x mentek vissza gázt tölteni, mire megnézték, hogy hol szökhet a gáz. Nevetséges!!

Pont beszélt még a tulajjal V., amikor beszóltak a klímások, hogy végeztek, ez lett a végzetük, mert jönniük kellett hozzánk. Betodultak a lakásba, én boldog voltam, hogy V. itt van, hátha őt nem nézik hülyének (1-pasiból van ő is, 2-magasságra és súlyra is többszöröse a thaioknak). Valamit csináltak a klímákkal, használjuk és majd kiderül jók-e. Ha nem látom ez a hozzáállást, ezt a munkamorált nem hiszem el. Beszélgettünk erről V.-ral, hogy kevés fizetés, hozzá nem értés és nem létező felelősségre vonás esetén ez a helyzet.

Most 1 fokkal lejjebb vettük a hőfokot a nappaliban, így egész jó idő van, élvezzük, majd szívjuk a fogunkat, amikor megkapjuk a villanyszámlát!!! Brrrrr mérges szmájli!

Szombaton jöttek és megcsinálták a wc-ket is, remélem egy ideig működnek. Nem, nem ellenőriztük le, hogy hogy csinálták meg. Aztán elmentünk egy plázába, ahol játszóterem és játékbolt is van, persze a játékbolton keresztül vezet az út, üres kézzel nem lehet távozni. Magában a játékboltban is sok játékot ki lehet próbálni, Barni is inkább itt cövekelt le, addig én válogattam egy-két dolgot. Szigorúan fejlesztő játékok, Apája lévén így is került egy-két autó a kosárba.

Vasárnap elautóztunk Ayutthayába, van még 1-2 dolog, amit nem láttunk. Nem gondolkoztunk előre, mert holnap, hétfőn vallási ünnep lesz, ezért Ayutthayára ki lehetett volna tenni a megtelt táblát. Elég nehézkes volt a közlekedés, de valahol mindenképpen meg akartunk állni, hogy megmozgassuk magunkat, főleg Barnit. Ayutthayán van úszó piac, gondoltuk megnézzük. Szépen haladtunk az útjelzőtábláknak megfeleleően, de egyszer csak nem volt több tábla és piac sem. Most sem tudjuk, hogy van-e piac csak mi nem találtuk meg vagy esetleg régebben volt, mostmár nincs, vagy soha nem is volt, de jól hangzik, hogy van.

Végül egy parkos területnél megálltunk, a környező romokat már láttuk, a parkban sétáltunk egyet. Levettük Barni biciklijéről a lábtartót, hogy próbáljuk a bicikli funkcióját használni, de egyelőre hagyja magát tolni. A lábait felemelve tartja, jó kis combiizma lesz neki :-). Már most is szeretem harapdálni neki, mi lesz ha még izmosabb lesz!

Vannak kisebb romok, amik kis szigeteken helyezkednek el, azokat csak messzebbről lehet megnézni, de szép, hogy a növényzetet ott is karbantartják.

Egyébként kisebb romok úton-útfélen vannak, itt éppen a körforgalom kellős közepén, de van ahol a magánkertben, a ház mellett áll egy kisebb Chedi

A városból kifele megálltunk még egy romnál, ami nagyon lehangoló látvány. Az árvíz után szerintem csak a kiemelt látnivalókat hozták rendbe, ami nem annyira látogatott azon látszik a pusztulás.

 

Csütörtökön jeleztem az úszáson, hogy betegek is voltunk és az utolsó két foglalkozásra nem tudunk jönni, mert már Európában leszünk (hurrrá). Nem vesznek el az óráink, a következő két hétben gyakran fogunk menni. Ma, ünnep lévén mind a hárman mentük az úszásra, V. megkértem, hogy legyen a fotósunk, videósunk. Hmmmmm. Egy-két kép azért sikerült. A videókat inkább hagyjuk, ez egy jobban sikerült!!

Tom teacher-rel ez volt az első óránk és nem tetszett annyira, olyan lapos volt (viszont Tom teacher angol és ez jó pont neki itt, távol az otthontól). Michael teacher, aki a rendes órákon a tanárunk pörgeti az órát, pillanatok alatt eltelik a 30 perc. Barni imád a medence széléről ugrálni, most nem is volt ilyen feladat, így óra után túlóráztunk kicsit és hagytam ugrálni. Elvileg egymás után vannak a foglalkozások, így nem sok időt tudunk a medencében tölteni óra után.

Barni autószeretete mániává vált. Egyik nap a Verdák film ment a Tvben, állt a kanapé előtt és ezerrel ordította, hogy autó, autó, autó….. Mire belenő a Verdás szerkójába le se fogja venni. Olyan édes.

Én végére értem az Internátusnak. Jó kis sorozat volt, kicsit elnyújtották, de végig izgalmas volt. Az alapsztori meg elgondolkodtató. Hazaútig nem kezdek el nézni semmit, mert otthon úgyse lesz rá időm!